• Céginformáció
• Tevékenységi kör
• Minőségpolitikai nyilatkozat
• Akkreditálás
• Szakcikkek

• Talajvizsgálatok
  (akkreditált)
• Növényi anyagok vizsgálata (Levélanalízis)
  (akkreditált)
• Takarmányok és alapanyagaik vizsgálata
  (részben akkreditált)
• Termények és liszt vizsgálata
  (akkreditált)
• Mintavételezés
  (akkreditált)
• Toxin vizsgálatok
  (nem akkreditált)
• Egyéb vizsgálatok
  (nem akkreditált)

A gazdaságos és a környezetkímélő termelés alapja a növények és állatok pontos tápanyag ellátása. Mindez annyit jelet, hogy csak annyi tápanyagot és olyan arányban adjunk, amennyi a gazdaságos termésmennyiséghez, valamint a legjobb minőség eléréséhez szükséges.

A laboratóriumi vizsgálatok egy összefoglaló fogalom, ezért ezekből az agrártermeléshez kapcsolódó vizsgálatokat ragadjuk ki. Szűkítsük tovább ezt a talajok tápanyag pótlásának meghatározására. Közelítsük meg a kérdést úgy, hogy egy-egy vizsgálati egység milyen konkrét, közvetlen és közvetett haszonnal jár.

Néhány technikai kérdést azonban pontosítanunk kell.

Az első lépés, hogy megismerjük a talajunkat, amin termelni kívánunk. Ismernünk kell a talaj típusát, jellegét, hibáit, előnyeit, tápanyag szolgáltató képességét és természetesen a tápanyag tartalmát. Mindezekre szakszerű mintavételezéssel és célzott laboratóriumi vizsgálatokkal lehet választ kapni. Ez már tájékoztatást is ad arra, hogy milyen növényt termeszhetünk gazdaságosan és milyen növény fajjal csak a gondunk lesz.

A második lépés, válasszuk ki a termesztendő növényt és azt a vizsgálatokra alapozott, megfelelő arányú és mennyiségű tápanyaggal lássuk el. A tápanyag lehet szerves trágya, műtrágya, vagy mindkettő. (Hangsúlyozom a tápanyag arány fontosságát).

A harmadik lépés, amikor a növény már kikelt, meg kell győződnünk, hogy az adott körülmények (csapadék, hőmérséklet, stb.) mennyire befolyásolták az adott növény tápanyag felvételét. Erre a növény megfelelő szervének (általában levelének) laboratóriumi vizsgálata ad választ. Még ekkor is van lehetőség a tápanyag arányainak korrigálására, fejtrágyázással, lombtrágyázással.

Nézzük meg, hogy mindez a laboratóriumi vizsgálatok mennyibe kerülnek és milyen haszonnal jár.

Igen nehéz a laboratóriumi vizsgálatok lista árából következtetni a szolgáltatás értékére. Ezért inkább hasonlítsunk össze két, egymáshoz közel eső gazdaság termelését. Területük összehasonlítható méretűek, az időjárási hatások azonosan hatottak. Nevezzük az egy gazdaságot „A”-nak, a másik gazdaságot „B” gazdaságnak. A különbség, hogy az „A” gazdaság minden laboratóriumi vizsgálatot és szolgáltatást igénybe vett (talaj, növény, szakvélemény), míg a „B” gazdaság a „hagyományos” tápanyag ellátást alkalmazta. (úgy tette, ahogy korábban megszokta). Őszi búza termelését hasonlítottam össze.

Nézzük meg ezt költség oldalról, mai árakon számolva:

A számok azt mutatják, hogy a vizsgálati költség 472 Ft/t áll szembe a megtakarított 8742 Ft/t –tal.

Természetesen ez csak az adott két gazdálkodó összehasonlítását jelenti, mégis irányában megmutatja, hogy a vizsgálatok közvetlenül is megtérülnek.

A fentieken túlmenően még egyéb lényeges előnyök származnak:

• A termék minősége lényegesen jobb volt („A” gazdaság étkezési búzában adta el a búzáját,”B” gazdálkodó takarmány minőséget ért el)
• A tápanyag arány betartásával a növény az időjárási szélsőségeket jobban elviselte.
• Kevesebb permetezésre, növény védelmi beavatkozásra volt szükség.
• Nem elhanyagolható a környezetvédelmi hatás sem.

A vizsgálatokat akkreditált laboratórium végezte, aminek lényege, hogy biztosítja a visszavezethetőséget, az összehasonlíthatóságot, az ellenőrzött pontosságot, a bizalmas és diszkrét ügykezelést, és a nemzetközi (EU) követelményeknek is megfelel.